ribbon-background
ribbon-background

Hírek és közlemények

Május 18: az internet világnapja!
Május 18: az internet világnapja!


Gyakran halljuk manapság, hogy a gyerekek szinte előbb tanulják meg az okostelefon, a tablet, a laptop, a számítógép használatát, mint beszélni. Ez talán kissé túlzás, ám tény, hogy a fiatalabb generációk számára már egészen kicsi kortól kezdve természetes az okoseszközök használata. Pedig pár évtizeddel ezelőtt még alig-alig szivárgott be a köztudatba a világháló fogalma. Magyarországon még a 2000-es évek elején is inkább csak a munkahelyeken, az iskolákban, esetleg internetkávézókban volt lehetőség netezni, pedig már 1991-ben csatlakozott hazánk az internethasználó országokhoz. Ekkoriban globalizálódott a világháló.

Hosszú utat tett meg a tudomány a kezdeti lépésektől odáig, hogy ma már szinte minden ember zsebében ott lapul egy okostelefon, amellyel gyakorlatilag bárhol böngészhet, levelezhet, kommunikálhat, ügyeket intézhet a nap minden órájában, a Föld bármely részén. Manapság az internetezésről, mint a függőség egy formájáról is beszélhetünk, s mindannyiunk életét – ha nem is azonos módon és mértékben – megváltoztatta az internet (és az okostelefon, tablet, laptop) elterjedése, mások lettek az elvárások is. Míg régen napokat kellett várni arra, hogy meghozza a postás a levelet, ma pillanatok alatt elküldhetünk egy e-mailt vagy egy chat üzenetet. A gyors (vagy inkább azonnali) reagálás, információközlés és –szerzés természetes igénnyé, sőt elvárássá vált. A kommunikáció mindinkább az online térbe kerül át, s kiemelten igaz ez most, a koronavírus járvány idején.

De vajon csak előnyöket hozott az életünkbe a nethasználat? Jó irányba haladunk? Ezek a kérdések megosztják a társadalmat, s nem is biztos, hogy lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni rájuk. Nyilván sok múlik azon, hogy ki, mire és hogyan használja az internetet. Ennek függvényében lehet vele időt spórolni (például nem feltétlenül kell ellátogatni a könyvtárba, hanem otthonról, kényelmesen, pár kattintással megszerezhetünk információkat), ugyanakkor „lóghatunk a neten” céltalanul órákon át, pörgetve a Facebookot vagy az Instát. Valljuk be, ennél azért el lehet ütni hasznosabban, értékesebben is szabad perceinket! Az online kommunikáció megítélése szintén kettős. Sokan panaszkodnak arra, hogy a Viber, a Messenger, a Skype és társaik „megölik” a személyes kapcsolattartást, és a valódi közlések lecserélődnek üres hangulatjelekre, matricákra, a minőségi időtöltés pedig a mobiltelefon nyomkodására. Ha viszont arra gondolunk, hogy a videóchat és a hanghívás lehetővé teszi, hogy akár a Föld másik pontján élő családtagunkkal napi szinten – ráadásul ingyen – tarthassuk a kapcsolatot, hogy a járvány alatt is tudjunk tanulni, dolgozni, élni az életünket, akkor egészen más lesz a megítélése az online kommunikációnak.

Nem lehet tehát egyértelműen pozitív vagy negatív iránynak elkönyvelni azokat a változásokat, amelyeket az internethasználat (és a hozzá szükséges eszközök: okostelefonok, tabletek, laptopok stb.) széleskörű elterjedése generál. Fontos látni, hogy minden azon múlik, hogyan használjuk ki, illetve fel a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, amelyeket a világháló nyújt.

2002-ben kezdeményezte a Nemzetközi Távközlési Egyesület, hogy május 18-a legyen az internet világnapja. (A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkársága ezt a napot egyben a digitális esélyegyenlőség napjának is tekinti.) A cél az volt, hogy az internet az addig lefedetlen területekre, még több fejlődő országba eljusson.

Korunk fiataljai már el sem tudják képzelni, milyen lehetett a világ „a szélessávú” nélkül, azonban a középkorú és idősebb generációk tanúi voltak az internet lassú beszivárgásának, térnyerésének és nélkülözhetetlenné válásának. Az út nem volt se rövid, se egyszerű. Gondoljunk csak bele, mióta használunk például e-mail-fiókot! Sokan nem tudják, hogy egy Ray Tomlison nevű mérnök már 1971-ben – egyetlen óra alatt – kidolgozta a világ első elektronikus levelezőrendszerét, vagy, hogy a napjában számtalanszor begépelt www-t (WorldWideWeb=a világot lefedő háló) rövidítést már 1992-ben alkalmazták.

Akár tanulás vagy munka, akár szórakozás céljából ülünk le a számítógép, laptop elé, vagy kapcsoljuk be okoseszközünket, érdemes néhány dolgot szem előtt tartani. Például legyünk óvatosak személyes adataink kiadásával az online térben is, ugyanis könnyen válhatunk bűncselekmény áldozatává, ha például bankkártya-adataink rossz kezekbe kerülnek! Nem árt ügyelni arra sem, hogy ne osszunk meg a közösségi oldalakon olyan információt magunkról, amellyel a későbbiek során visszaélhetnek.

Megfelelő elővigyázatossággal és tudatossággal lehet az internetet „okosan” használni, lehet vele időt, de akár pénzt is spórolni. Kényelmesebbé teheti életünket, hatékonyabbá a tanulási és munkafolyamatokat.


További hírek