Hírek és közlemények
A folyók, az óceánok, az erdőszélek szeméttel vannak tele. A régi hűtőszekrénytől kezdve, a mosógépen, gumiabroncson át az üdítős flakonokig és az építési törmelékig végtelen a választék. „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Ez a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. A változás mindannyiunk érdeke, és mi magunk is sok mindent tehetünk a bolygónkra nehezedő ártalmak mérséklése érdekében.
A keletkező hulladék csökkentése
Mielőtt bármit is megvásárolnánk – legyen az étel, ruha, hűtőszekrény, mosógép, okostelefon, laptop – gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e rá. Biztos, hogy szükségünk van öt farmerre, három hátizsákra, két okostelefonra és a családban mindenkinek egy saját laptopra? Ha már vásárolunk, vegyünk jó minőségű, tartós termékeket, amelyeket sokáig használhatunk, ezzel is csökkentjük a keletkező hulladék mennyiségét. Ruhaneműk esetében már léteznek biopamut alapanyagúak, ételek beszerzésekor részesítsük előnyben a piacokat, ahol jó esetben helyi és csomagolás nélküli termékeket vásárolhatunk. Mindig vigyünk magunkkal otthonról bevásárlótáskát és tároló zacskókat, így nem lesz szükségünk a nejlon szatyrokra, zacskókra. Háztartási gépek (hűtőszekrény, tűhely, mikrohullámú sütő), elektromos berendezések (számítógép, laptop, televízió) vásárlásakor válasszuk a legenergiatakarékosabb modelleket. Ügyeljünk a műanyag csomagolóanyagokra, különösen a PET palackokra – ezek adják a háztartási hulladék nagy részét. Könnyen kiválthatjuk a palackozott ásványvizet egy szódagép, vízszűrő kancsó vagy szép kulacs beszerzésével.
Az újrahasznosítás, újrahasznosíthatóság érdekében gyűjtsük szelektíven a szemetet
Például a szelektíven gyűjtött papírból előállított recycled vagy újrapapír előállításához negyedannyi vízre és feleannyi energiára van szükség, mint a hagyományos, fából elállított papírhoz. Aki tehát 1 kg papírt elhelyez a szelektív hulladékgyűjtőben, az megment nagyságrendileg 2 kg élő fát, megtakarít kb. 300 liter édesvizet, valamint a gyártáshoz szükséges energia több, mint felét. (A papír újrahasznosításáról olvassa el korábbi cikkünket itt.) A fák megmentésével pedig a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez tudunk jelentős mértékben hozzájárulni. PET palackok újrafeldolgozásával többek között hátizsákokat, polár anyagú ruhákat, bútor frontokat tudnak előállítani.
A tárgyak második élete – adjunk nekik még egy esélyt!
Már lassan közhelyszámba megy, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: még használható, jó állapotú tárgyakat ne dobjunk a szemétbe! Gondoljuk át, hogy például nagymamánk régi konyhaasztala lecsiszolva és lefestve a kerti partyk sztárja lehet, férjünk divatjamúlt, de jó anyagú ingéből egyszerűen varrhatunk magunknak nyári strandruhát. Az otthon elfekvő papírok újrahasznosítására is van pár jó ötletünk, itt megnézheti. Ha ez az út nem járható, hirdessük meg a tárgyakat apróhirdetési oldalakon, így még egy kis pénzt is kereshetünk. Ha erre nincs időnk vagy energiánk, akkor a gyerekek kinőtt ruháit, megunt játékait, a megörökölt bútorokat, lecserélt laptopokat, mobiltelefonokat, használati tárgyakat ajándékozzuk el családi, baráti körben vagy adjuk le adományboltokban.
Váltsunk energiatakarékos üzemmódra
A környezetszennyezéshez legnagyobb mértékben a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz) kitermelése és elégetése járul hozzá. A környezetbarát, megújuló energiaforrások kutatása, a meglévők támogatása, fejlesztése a mindenkori kormányok feladata, de mi magunk is tehetünk a cél érdekében, például azzal, ha letesszük az autót és átváltunk tömegközlekedésre, kerékpárra vagy esetleg elektromos rollerre. Otthonunkban cseréljük le a hagyományos villanykörtéket LED izzókra, kapcsoljuk le magunk után a villanyt, javíttassuk meg a csöpögő csapot. Részesítsük előnyben az újrahasznosítás útján előállított alapanyagból készült termékeket. Az irodába vagy a gyerekeknek az iskolába vásároljunk újrapapírt, újrahasznosított műanyagból készült genothermet, hátizsákot. Régi energiafaló háztartási nagygépeinket cseréljük le energiatakarékos modellekre.
Mindezeken túl a legfontosabb az emberek és az országok számára is annak belátása, hogy a jövőben nem élhetünk úgy, ahogy eddig tettük. Mi lenne, ha április 22-én, a Föld napján, „jó napot” helyett így köszöntenénk egymást: „Egészséges levegőt kívánok!” vagy „Tiszta vizet kívánok mindenkinek!”. Talán jobban megértené mindenki, hogy az élhető környezet, a tiszta, egészséges levegő, az iható édesvíz, az árnyas erdők létezése nem evidencia, nem egy megváltoztathatatlan állapot, hanem egyre kevesebb ember kiváltsága. Bajban van a Föld, és bajban vagyunk mi, emberek is. Nincs olyan nap, hogy ne olvashatnánk újabb és újabb megrendítő híreket bolygónk állapotáról.
A klímaváltozás hatásait már mindenki a saját bőrén érzi, elég, ha csak a rendkívül forró nyári napokra, az eltűnő tavaszra, és a hó hiányára gondolunk. A világ vezető gazdaságai is lassan felébredni látszanak, egymást érik a konferenciák, egyezmények a témában, terjed a megújuló, környezetbarát energiaforrások használata, az új utak keresése a gazdaság működésének megváltoztatására, a hulladék csökkentésére, újrahasznosítására. Sok mindent megváltoztatna, ha sikerülne elfogadni és az emberekkel elfogadtatni, hogy a gazdaság nem tud a végtelenségig növekedni, az emberek nem tudnak a végtelenségig gazdagodni. Létezik olyan, hogy elég. Elég két-három évente külföldön nyaralni, repülővel utazni. Elég egy családnak egy autót fenntartani. Elég annyi ruhát venni, amennyit hordunk is, és annyi ételt vásárolni, amennyit megeszünk. Gondoljunk arra, hogyan éltek a nagyszüleink. Ha példát veszünk róluk, talán még az unokáink számára is élhető hely lesz a Föld.
