Azért használunk cookie-kat, hogy eredményesebbé, gördülékenyebbé és kellemesebbé tegyük felhasználóink számára a webhely használatát. Az általunk használt cookie-kkal és a letiltásukkal kapcsolatos tudnivalókért kattintson ide.

Hírek és közlemények

Április 23.: a könyv világnapja – elő az e-könyvolvasót és a tabletet!

Ha olvasásról esik szó, azt sokan ma már az E-book olvasó (e-könyvolvasón), tablet, esetleg laptop segítségével képzelik el. A technika fejlődésével ezek az eszközök az élet minden területén megjelennek, így az olvasás, tanulás, művelődés is egyre inkább okos eszközök segítségével történik. De vajon kell-e attól tartanunk, hogy az okos telefonok, laptopok, tabletek és e-könyvolvasók korában egyszer eltűnnek a könyvek a Föld felszínéről? És vajon egyenértékű-e a világhálón és a könyvtárban megszerzett tudás?

Valószínűleg nem kell attól félnünk, hogy ükunokáink már csak múzeumokban fognak rácsodálkozni a nyomtatott könyvekre, és a papír alapú tudás teljesen átadja a helyét az online információszerzésnek. Mindig lesznek olyan bölcsész lelkű könyvkedvelők, akik szeretik kézben tartani, lapozni a könyveket, akik számára az olvasás élményéhez hozzátartozik a papír illata is. De vannak prózaibb okok, amelyek afelé mutatnak, hogy életünk része marad a nyomtatott könyv: például az, hogy nincs minden kinyomtatott műnek elektronikus változata. Vannak olyan művek, amelyek csak nyomtatott formában léteznek, az interneten és E-bookként nem érhetők el. Azt pedig, hogy a papír alapú vagy az internetes tudás értékesebb, nehéz eldönteni, hiszen más nehézségekkel szembesülünk, ha besétálunk például a Szabó Ervin Könyvtárba, s más dolgok fognak fejtőrést okozni, ha a világhálón kezdünk el kutakodni. A könyvtári keresésnek is megvannak a módszerei, ahhoz is kell egy kis rutin, ott is tudni kell szűrni, hiszen a nyomtatott könyvek sem egyformán színvonalasok. Ezzel szemben a világhálón nem kell katalógust használnunk, viszont olyan (sokszor egymásnak ellentmondó) információmennyiség zúdulhat ránk pillanatok alatt, amelyet muszáj szelektálni – ehhez viszont a már meglévő tudásunkra, ismereteinkre kell támaszkodnunk.

A 15. század közepén Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, innentől kezdve nemcsak egy szűk társadalmi réteg fért hozzá az írásos anyagokhoz, hanem a szélesebb közönség számára is elérhető lett az olvasás és a művelődés élménye. Ennek eredményeképpen óriási fejlődés vette kezdetét. Mára az írás és olvasás olyan alapvető készség, amellyel a társadalom jelentős része rendelkezik, hiszen a tankötelezettség miatt minden iskoláskorú gyermek az általános iskolai oktatás során megtanul írni, olvasni. Az egy más kérdés, hogy sajnos nem mindenki válik olvasóvá – a technika fejlődésével az ifjúság egyre nagyobb része választja inkább a számítógépes játékokat, az internet nyújtotta lehetőségeket, ha kikapcsolódásról van szó. Persze, olyanok is szép számmal akadnak, akik olvasásra használják a laptopot és a világhálót, és egyre több ember kezében látni a metrón E-book olvasót is.

1955 óta az UNESCO döntése alapján április 23-a a könyv (és a szerzői jogok) világnapja. Hogy miért pont erre a napra esett a választás? A világirodalom két kiemelkedő alakja, William Shakespeare és Miguel de Cervantes ezen a napon hunyt el (ráadásul az év is egyezik, mindketten 1616-ban távoztak az élők sorából). Emellett a katalánoknál április 23-a védőszentjük, Sárkányölő Szent György napja is. A legenda szerint a IV. században Szent György az általa megölt sárkány véréből fakadt rózsával ajándékozta meg a megmentett hercegnőt, aki cserébe egy könyvet adott hősének. Emiatt a katalán kultúrában ez a nap a szerelem, a szerelmesek ünnepe is.

A könyv világnapja az olvasás, a művelődés, a tudás fontosságára hívja fel a figyelmet, illetve arra biztatja a fiatalokat, hogy fedezzék fel az olvasás örömét. A könyvek mindig is a tudás közvetítői voltak, nélkülük elképzelhetetlen a fejlődés, a kultúra örökítése. Ugyanakkor, ha kikapcsolódásra vágyunk, akkor is jó választás egy regény vagy egy verseskötet forgatása.

Érdemes tudni azt is, hogy az internet minden szabadsága ellenére egyenértékű forrást jelent a könyvvel – megfelelő hivatkozás esetén. S itt érdemes megemlíteni, hogy nem véletlenül vált a könyv ünnepe mellett a szerzői jogok világnapjává is április 23. napja. Amióta elterjedt az internet, és a legtöbb otthonban is elérhető, számos iskolai és munkahelyi anyag született netes tartalmak összeollózásával. Azonban az online publikált cikkek, tanulmányok, könyvek éppúgy szellemi tulajdonát képezik szerzőjüknek, mint a kinyomtatott művek – azok kisebb vagy nagyobb részleteit a forrás pontos megjelölése nélkül átvenni plágiumnak, azaz szellemi tulajdon lopásának számít.

Felgyorsult világunkban talán még nagyobb értéke van az olvasásnak, a fiatalság olvasóvá nevelésének, a könyvek tiszteletének és szeretetének. Egy jó könyv kikapcsol, fejleszt, nevel, megoldási lehetőségeket kínál az élet mindennapos nehézségeivel szemben. Összeköti a múltat és a jelent, segít jó úton haladni a jövő felé. Ezt ünnepeljük április 23-án.

„Vannak olyan könyvek, amelyek álmodni hívnak, és vannak olyanok, amelyek megmutatják a valóságot.” (Paulo Coelho)


További hírek