Memória, RAM

DDR4 RAM, DDR3 RAM – az elsődleges memória a számítógépben

DDR4 RAM való a gépünkbe vagy megteszi egy DDR3 RAM is? A RAM, azaz Random Access Memory, vagyis véletlen hozzáférésű memória, a számítógép alapvető fontosságú alkatrésze, bár a megfelelő PC, notebook RAM vagy laptop RAM kiválasztása mégsem mindig könnyű feladat. Egy Kingston memória a legjobb választásunk, avagy egy kevésbé ismert gyártó terméke is képviselhet jó ár/érték arányú megoldást a klasszikus Kingston RAM-ok helyett? Elég lesz 8 gigabájt vagy legyen akkor 16, esetleg 32? Miért fontos az órajel? Az alábbiakban a legfontosabb szempontok bemutatásával segítünk a választásban.

Miért alapvető a jelentősége?

Mert az információ kezeléséhez és a problémák megoldásához szükséges virtuális teret biztosítja a számítógépnek. A legegyszerűbb úgy elképzelni, mint azt a papírt, amelyre számokat, betűket írunk. Ha elfogy a hely a papíron, töröljük azt, amire nincs szükségünk – és a RAM is hasonlóan viselkedik, ha több helyre van szüksége az ideiglenes információk kezeléséhez (szoftverek, programok futtatásához). Ahogy a nagyobb papírdarabok lehetővé teszik, hogy egyszerre több információt is elérhessünk anélkül, hogy törölnünk kellene, úgy a több RAM is hasonló eredményre vezet a számítógépen belül.

Mi is az a DDR?

Double Date Rate, vagyis kétszeres átviteli sebességű RAM – ez a modern számítógépekben használt memóriaszabvány. A DDR2, a DDR3 RAM, a DDR4 RAM kifejezések a DDR 1 újabb, gyorsabb verzióit jelentik. A DDR4-es megoldások jóval nagyobb sebességet biztosítanak, mint az alap DDR modulok, mivel magasabb órajelen működnek (de az energiahatékonyságuk és méretük is nagyobb). Vásárlás előtt tehát érdemes tájékozódni, hogy az alaplapunk milyen DDR RAM befogadására képes. Egy DDR 3-as alaplapba nem fogunk tudni DDR4-es memóriát illeszteni, ahogy egy DDR4-es alapalapra sem fog csatlakozni soha egy DDR3-as modul.

A méret a lényeg?

Főszabályként azt mondhatjuk, hogy minél magasabb a MHz-ben kifejezett órajel érték, annál jobb – azonban nem minden esetben. Az első és legfontosabb kérdés itt is az, hogy az alaplapunk képes-e adott órajelű modult befogadni vagy sem. Figyeljünk a magasságra is, mert ha nagyméretű processzorhűtőt használunk, egy méretesebb darab nem biztos, hogy befér majd mellé. Ha meglévő modulok mellé vásárolnánk, próbáljunk meg hasonló órajelűt beszerezni, mert ha eltérés van, az alacsonyabb órajelű lerontja a magasabb órajelű teljesítményét. A különböző memóriák egyébként sem könnyen férnek össze egymással – ezért figyeljünk arra is, hogy lehetőleg hasonló méretű modullal bővítsünk. Mivel a processzormagok közötti kommunikáció sebessége a memóriamodulok órajelét veszi át, törekedjünk a magasabb órajelű termékek beszerzésére (ha magasabb ez az érték, mint amennyit a processzor igényel, nem gond, az újabb processzorok beállítják magukat, lehetőleg kevesebb ne legyen). Biztos, hogy jól járunk hosszú távon, ha hűtőbordás változatba fektetünk – pl. a Kingston HyperX Fury sorozata jó választás lehet, ha nemcsak a tudást és megbízható működést, de a modulok elegáns kinézetét is nagyra értékeljük.

Mennyi memóriára van szükségünk?

Ez a kérdés nagyon gyakran felmerül, a válasz attól függ, milyen célra akarjuk a gépünket használni. Ha laptop RAM-ot keresünk, vagy csak filmeket akarunk nézni, zenét hallgatni, netezni, irodai alkalmazásokat futtatni, elég lehet egy 4 GB-os notebook RAM is. Ha viszont a legújabb játékokkal akarunk játszani, a legmagasabb beállításokon, akkor minimum kelleni fog 16 GB, de inkább 32, ha pedig videókat szeretnénk vágni, 3D-ben modellezni, és párhuzamosan több programot is futtatni, 64 GB is jól jöhet. Figyeljünk azonban arra, hogy az alaplap hány gigabájtot képes kezelni, és arra is, hogy hány slot áll rendelkezésünkre a bővítéshez. Egyszóval érdemes az időt belefektetni a tájékozódásba, mert ha egy kicsit odafigyelünk, nem tévedhetünk nagyot, ha viszont elhamarkodott döntést hozunk, később bánni fogjuk.