Azért használunk cookie-kat, hogy eredményesebbé, gördülékenyebbé és kellemesebbé tegyük felhasználóink számára a webhely használatát. Az általunk használt cookie-kkal és a letiltásukkal kapcsolatos tudnivalókért kattintson ide.
Termékek

Ár

Ft
-
Ft

Elérhetőség

Márka

Másolópapírok
Nyomtatványok
Etikettek
Kockatömbök és öntapadós jegyzettömbök
Füzetek
Speciális papírok
Borítékok és tasakok
Beírók, mutatók, önátírók
Öntapadó nyilak és címkék
Gyűrűskönyv betétek, jegyzettömbök
Pénztárgép- és árazószalagok
Írólapok, rajzlapok, vázlatfüzetek
Naptárak és kiegészítők

Beírók, mutatók, önátírók

(131 termék)
/ 4 oldal
/ 4 oldal


Pontozott jegyzetfüzet, franciakockás füzet, átírótömb – avagy különleges füzetek a papírboltokban

 

Tudja ön, mire való a franciakockás füzet, a pontozott jegyzetfüzet vagy az átírótömb? Ha eddig nem tudta, alábbi cikkünkből kiderül.

 

A papírboltokban a legtöbb forgalmazott cikket mindenki ismeri. Hiába van a sokféle méretű, vonalazású, kötésű füzet, a legtöbbről tudjuk, hogy mire való. Iskolai tanulmányainkból emlékszünk, hogy vonalas füzetek esetében a különböző vonalsűrűség a folyóírás tanulásának folyamatával függ össze, a kockás vagy más néven négyzetrácsos füzetet pedig számoláshoz használunk.


·         No de a franciakockás mire jó? Aki próbált már négyzetrácsos füzetbe akár pár mondat hosszúságú szöveget is írni, az tudja, hogy nem egyszerű feladat. A négyzetrácsok tudat alatt arra késztetik az embert, hogy maradjon a vonalak között (épp erre találták ki). Ha a kis kockákban maradnak a betűink, akkor kényelmetlenül apróbetűs, „összenyomott” írásképet produkálunk; ha viszont kilépünk belőle, akkor nagyon rendezetlen lesz a külalak. Bármit teszünk, kellemetlenül érezzük magunkat. E probléma feloldására való a franciakocka. A magasságában dupla méretű, hosszúkás rácsozás miatt kényelmesen, a szép külalak megtartása mellett lehet benne írni és számolni is. Aki betűt és számot is használ, annak ez az ideális forma.

·         A másik, sokak számára rejtélyes termék a pontozott füzet. Olyan, mintha a négyzethálós füzet egy-egy kis „kockájának” csak a sarkait jelölnénk halvány pontokkal. A pontozott füzet többnyire nem a hagyományos, tűzött technikával készül, hanem kemény borítóval, ragasztott lapokkal, vastagabb kivitelben. Egy naplóra emlékeztető, igényes kivitelű, vastagabb, tartósabb típus, beírófüzetnek vagy beírókönyvnek is szokták nevezni. Beírókönyv nemcsak pontozott, hanem vonalas kivitelben és sima lapokkal is kapható. Gyerekkorunk divatos emlékkönyvei vagy barátságkönyvei is ezt a típust képviselik.

·         Napjaink divatos műfaja a bullet journal, melyhez szintén gyakran használnak pontrácsos füzetet. Ha valaki nem ismerné: a hagyományos napló és a határidőnapló egyfajta vegyítéséről van szó. A lényege, hogy különböző kategóriákba listába rendezve csoportosítjuk a tennivalóinkat, ötleteinket, megfigyeléseinket. Persze lehet a dizájnt turbózni, például társíthatunk minden kategóriához különböző kis szimbólumot vagy használhatunk színes tollakat, tűfilceket is. Igazán hasznos időtöltés, ahol az írás, rajzolás és tervezés kéz a kézben járnak. Ha már kész a rendszerünk, nagyjából napi 10 perc ráfordított időt igényel, ami bőven megtérül. Segít jobban átlátni, megtervezni, megszervezni az életünket, jobban megismerni önmagunkat.

·         A keményfedeles füzetek népszerűsége a sokoldalúságuk és tartósságuk mellett az eleganciájukban is rejlik. Számtalan méretben, a létező összes lapkialakítással elérhetőek, nem beszélve a borítók és extrák egyre szélesebb, innovatívabb választékáról: gondoljunk csak a textilborításra, vagy a gumírozott, esetleg mágneses lezárás lehetőségére. Felhasználásuknak csak a képzelet szab határt, a masszív borítók sokféle, szebbnél szebb stílusa és mintázata pedig a használójuk önkifejezését is szolgálhatja.

·         Különleges füzet az önátírótömb is. Itt nem az üzleti életben megszokott megrendelőlapok, számlák, szállítólevelek sorszámozott tömbjeire kell gondolni, hiszen azok speciális keretekkel előnyomott lapokat tartalmaznak. Az önátírós füzetek nem előnyomottak, így kötetlenül írhatunk jegyzetelhetünk vagy számolhatunk a lapjain. A különlegességük az, hogy a speciális lapoknak és fűzésmódnak köszönhetően bármit írunk, jegyzetelünk bele, az automatikusan megduplázódik, vagyis az írással egy időben egy másolat is készül.

·         De hogyan tud áttevődni az írás a többi oldalra? A lapok párosával fűzöttek: az első – jellemzően franciakockás – lap hátoldala speciális felületkezeléssel ellátott. Léteznek hármas tömbök is, itt az első 2 oldal vegykezelt, és így 2 db másolatot kapunk. Úgy képzeljük el, mintha mikroszkopikus méretű festékpatronocskák lennének a lap hátoldalára rögzítve, amelyek a toll nyomásának hatására és annak helyén kipukkannak, így festéket juttatnak a szomszédos papírrétegre, vagyis a következő lapra.  Ez az „önátírás” folyamata, vagyis így jön létre a másolat. A második (vagy 3 lapos füzet esetében harmadik) oldalt nevezzük hivatalos nevén tőpéldánynak, mert ez többnyire nem könnyen kitéphető, hanem benne marad a füzetben – ellentétben az első (és 3-as esetében második) lappal, ami a perforáció mentén könnyen és szépen kivehető. Egy tömbben általában 50-szer 2 vagy 3 lap található.

Ez a füzet tehát hétköznapi, nem hivatalos használatra való, és igen praktikus olyan esetekben, amikor fontos, hogy egy jegyzetről másolat is készüljön – vagy egyszerűen meg akarjuk osztani valakivel a sajátunkat.